2011. június 12., vasárnap
Elsőcsípő
Uncitesó ismét, Emese, és hát ez szintén egy olyan mintha volt, aminek a végére mindkettőnknek fájt mindene. Ő hasalt a földön, én térden görnyedtem fölötte, és a pontos szimmetriára való törekvés miatt kicsit sokáig is tartott a festés. Viszont szép lett, legalább :D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése